ACCESS 3.

felsőfokú adatbázis kezelés tanfolyam
(Az itt tárgyalt tananyag feltételezi az Access 1-2 rész ismeretét.)
egy általános készlet nyilvántartási és raktárforgalmi rendszer
kiépítése lépésről lépésre

Ez a tanfolyam általában Access 2003-asban készült. Feleslegesnek tartottam ezt a 3 részt megcsinálni a a 2007/2010/2013-as verzióban is (az 1-2 részt megcsináltam), aminek a jogosságát és helyességét immár a sok éves gyakorlat, és más tanulók sikere igazolt is. Ugyanis ha Access 2007-est 2010-est vagy 2013-ast használsz, mire erre a szintre jutsz, már saját verziód menüjét úgyis ismered, az eljárások lényegét innen pedig megtanulhatod.

(Ráadásul a menükészítést, amit itt is tárgyalunk (7.1), már korábban a saját verziódban is megtanulhattad, a kombi mező készítését (4.2) pedig 2007-es verzióban is innen megtanulhatod (4.2). Itt pedig a a 2003-asban készített többi rész kiváló útmutatást ad a tanuláshoz, nincs szükség más verziókra.)

Ehhez az Access 3-hoz megkapod még 3 éles munkám elérhetőségét további tájékozódás, ötletszerzés céljából.
Ezek erről az oldalról letölthetők: http://tanfolyam.shp.hu/hpc/web.php?a=tanfolyam&o=access_vasarlok_oldala_oD9A
(Ha ez közben változott, e-mailben értesítelek.)

Akkor ez már valódi "programfejlesztés", vagy - ahogy ígértem- a kapujába érkeztünk? Nézd meg a 2. videót, a tananyag felépítéséről és majd a végén a Zárszót, benne két videóval, egy Visual Basic rutin beillesztésével! Itt választ kapsz erre a kérdésre is és innen fejlődhetsz tovább, ha szükségét látod és/vagy érdekel. Jó munkát, sok sikert hozzá!

Ha pedig nagyobb munkába vágsz bele és problémád van, keress meg, szívesen segítek, nekem szakmám ez (is), szeretem (ezt is) és  a Te sikered, nekem is siker! Sokszor megtettem már és több tanítványom szép és komoly adatbázisokat épített fel a korábbiakban és az itt tanultak alapján.
 

VIDEÓFILMEK

Idő

RÖVID TARTALMI Leírás

Mell.

Bevezető

6p50

Bevezető, az egész kiépítendő rendszer funkciói és felépítése

 

  A tananyag tartalma 2p32   A tananyag tartalma a menü alapján röviden!  

I. Az előkészítés (üzembehelyezés)

I.1. Alapvető új műveletek és előkészületek

Az  I. rész  működése és feladatai

4p27

Áttekintjük az Előkészítés (üzembe helyezés) feladatait és a létrehozandó elemeket.

 

1. A első 3 tábla

5p00

3 db alapvető tábla felépítése és kapcsolataik

 

2. űrlapok varázslóval

3p31

Űrlapokat csinálunk a 3 db táblához. A CIKKEK-hez 2-t is.

 

3.Az első cikk bevitele

3p08

A CIKKEK tábla feltöltésénél a hivatkozási integritás miatt a másik 2 táblából csak érvényes kódok vihetők be, rájövünk, kell az a kombi panel!

 

4. Kombi panel létrehozása

6p28

Mi az, és hogyan kell kombi panelt létrehozni? (lenyíló választási lehetőség a kapcsolt táblából) Az elsőt meg is csináljuk.

 

4_2. Kombi mező létrehozása Access 2007-esben is.

7p09

Megnyugtatlak,ezen a szinten már végképp nincsenek vagy lényegtelenek a különbségek az egyes verziók, a 2003-as és a 2007/2010 között. Itt is az eljárás ugyanaz (lásd előző lecke!), csak átnevezték a kombi panelt, kombi mezőnek.

5. Bejárási pont és mező zárolása űrlapoknál

6p54

Bejárási pont és rekord zárolása: hogyan kell elérni, hogy felvitelkor ne lépjünk egy mezőre és/vagy ne lehessen átírni, Még egy kombi panelt csinálunk és mindent kipróbálunk

 

6. Vezérlőelemek: Parancsgomb és frissítés

13p24.

Parancsgomb, táblák között ugrálunk. Mi a frissítés? Parancsgombot csinálunk neki is!

6.mdb

7.1. Menükészítés az Access-ben

7p26

Hogyan lehet menüt készíteni? Menüt a végén szoktunk csinálni, de máris csinálunk egy kezdetit, eszközeink megvannak és ha valaki máris önálló munkát csinál, hadd tudja.

 

7.2. Űrlapok tulajdonságai, menü-finomítások

4p13.

Űrlap tulajdonságok. A menü finomítása ürügyén megnézzük, végleg tisztázzuk, hol, és hogyan lehet beállítani egy űrlap tulajdonságait és további tulajdonságokat ismerünk meg, és állítunk be.

 

8. Az Access alkalmazás indítási beállításai

3p54

További finomítás és a rendszer indítás beállítása: azt akarjuk, hogy az mdb fájl megnyitásakor (ami lehet 2 katt a fájlon, de lehet parancsikon az asztalon) a megnyitott menü jöjjön be legelőször. Mi az "alkalmazás címe" és hol jelenik meg?

 

9. ISMÉTLÉS, finomítások és egy kaszkádolt frissítés

11p15

Ismételünk, finomítjuk eddigi tudásunkat. A CIKKEK táblázatos űrlapot is komfortossá tesszük (az űrlap tulajdonságoknál először vesszük észre az elsőt, a legfelsőt, a legfontosabbat, rekordforrást. A CIKKEK táblából varázslóval készített űrlapnál az kerül oda a varázslat hatására, hogy CIKKEK (tábla).

Ezután megmutatjuk miért jó a rendszerünk ezen előkészítő fázisában a kaszkádolt frissítés bekapcsolása.

9.mdb

I.2.  Többtáblás űrlapok, jelentések mező összeválogatási lehetőségei, bővítései,
varázslóval vagy a nélkül Mi jelenhet meg egy űrlapon vagy jelentésben? Mi az az SQL, és kell-e tudnunk?

10. Több táblából összeválogatott űrlap varázslóval

8p56.

Szép-szép a Cikkek és nyitókészletek felvitele űrlap, de a többi táblából is akarunk adatokat megjeleníteni felvitel közben (a kód bevitel után a megnevezéseket, kontroll célból) és számított adatokat is szeretnénk látni azonnal.

A kulcsmondat a videó végén hangzik el, de jegyezzük meg: csak azok az adatok jeleníthetők meg egy űrlapon, amelyek megjelennek a mezőlistában. A mezőlistába pedig pontosan azok az adatok kerülnek, ami az űrlap tulajdonságok rekordforrás sorában (egyetlen sor!) kerülnek beállításra. Automatikusan, a varázslóval vagy általunk.. Tehát a kulcskérdés, hogyan állítható be az Űrlap tulajdonságok-rekordforrása? Többféleképpen.

Táblaadatok és számított adatok megjelenítése több táblából, űrlapoknál, jelentéseknél

1. megoldás: varázslóval válogatjuk ki a táblákból  a a mezőket

Most a varázsló elintéz mindent, a mezőlistában az lesz, amit összeválogattunk, ugyanis az űrlap tulajdonság rekordforrás sorát a varázsló automatikusan beállítja, kit érdekel, mi van ott, ha minden OK.? Hát minket azért érdekel, mert fejlődni akarunk.

Megnézzük a videón, mit állított be a varázsló, mi van ilyenkor abban a rekordforrás sorban! Egy sorban több tábla nem lehet kiválasztva, tehát egy sorban több tábla adatainak beállítására valami különleges dolog kell:  Egy Select...-tel kezdődő SQL utasítás van ott.

Az SQL egy univerzális lekérdező "nyelv", szerencsére, nem kell megtanulnunk, csak tudunk kell róla. Most a varázsló megcsinálta,  de mi van, ha később módosítani akarjuk, vagy mi is akarunk ilyet csinálni?

Semmi ijedelem, ehhez sem kell megtanulni. E mögött általunk ismert lekérdezés lapul, ha magunk akarjuk csinálni, vagy belenyúlni, csak a lekérdezéseket kell ismerni, azt pedig már az 1. részben megtanultuk. Majd meglátod a következő részben!

 

11.Az 1 táblás űrlap bővítése 3 táblássá SQL-es lekérdezés szerkesztővel

9p12.

2. megoldás:  A meglévő, varázslóval készített 1 táblás  űrlapunkat bővítjük tovább és több (3) táblássá tesszük.

A megoldás kulcsa tehát  az Űrlap tulajdonságoknál, a rekordforrás sorban a varázsló által korábban beállított "Cikkek"-et kell kijavítani. Semmi pánik , a lenyíló mellett jobbra, ott a három pont (...), ami, ha odakattintunk, most nem a kifejezés szerkesztőt (mint korábban), hanem egy LEKÉRDEZÉS szerkesztőt hív be, jelenít meg, ha odakattintunk, és ahogy a lekérdezéseknél tanultuk, kibővítjük a lekérdezést, ahogy a videón láthatod. (Ez a kibővített, immár 3 táblás  lekérdezés SQL utasításként fog beülni a rekordforrás sorba, de kit zavar? Nem kell ismerni a részleteit.)

Lett egy tökéletes, 3 táblás űrlapunk, a Cikkek és nyitókészlet rögzítésre és nem veszett kárba a korábbi munkánk, amiket az 1 táblás varázslós lekérdezésben megcsináltunk. (Kombi panelek, zárolás)

 

12. Ugyanaz táblázatos űrlapnál.

5p38

Egy kis rövid összefoglalás a fenti két megoldásról és a táblázatos űrlapnál is alkalmazzuk az előbbi bővítést!

 

13. Tervezés üresből

3p35

3. megoldás: teljes lesz a kép, nem varázslóval, hanem tervező nézettel csináljuk a több (3) táblás  űrlapot.

Ekkor a tulajdonságokban a rekordforrás sor és a vele összhangban levő mezőlista üresen indul. A lekérdezés szerkesztő behívásával (... a rekordforrás sorában), mi magunk állítjuk össze a lekérdezést, 3 táblából, a tanult lekérdezés szerkesztési eszközökkel. Ez a lekérdezés SQL utasítás formájában "ül be" a rekordforrás sorába. De ezt is vártuk, a fentiek után, az SQL tartalma nem érdekes, mert bármikor megjeleníthetjük lekérdezés formájában.

13.mdb

13/2 Ínyenceknek: Mi az SQL és milyen kapcsolatban van az Access-sel

2p35

Az SQL egy univerzális lekérdező "nyelv",...... Itt (is) olvashatsz róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/SQL#Az_SQL_t.C3.B6rt.C3.A9nete

I.3. Számított értékek űrlapokon, jelentéseken
Táblaadatok és számított értékek megjelenései és a "Kolombusz tojása" módszer

14. Számított érték az űrlapon

7p23

Számított értékek az űrlap rekordokban.
Beviteli mező általános fogalma és számítások a kifejezés szerkesztővel
. Először az oszlopos cikkrögzítőbe szerkesztjük bele a nyitó nyilvántartási értéket.

 

15. Ugyanez táblázatosnál is

2p43

Ugyanezt (előző) megcsináljuk a táblázatos űrlapon is.

 

16. Sum függvény táblázatosnál, tanulsággal

7p38

Mindösszesen értékek kiszámítása a táblázatos űrlapon, az űrlaplábban.
Először kudarc, nagy tanulság, és a végén siker.
Itt egyébként  nagyon jók a régen tanult szűrések, mert a mindösszesen a leszűrt rekord halmazra is vonatkozik, szűréskor aktualizálódik.

 

17.Számított értékek , függvények (Sum) jelentésben

14p27

Számított értékek a készlet jelentésben, csoportosítással és néhány új, apró finomsággal

 

18 Az 1-3 (táblából készült) csúcs lekérdezés

7p37

4. megoldás: a "Kolombusz-tojása" módszer Mi magunk csinálunk a több (3) táblából űrlap/jelentés tápláló lekérdezést. Nézzük meg a videót először!

Az alapötlet a következő: ha úgyis mindig lekérdezés van az űrlapok/jelentések mögött, csináljuk meg mi magunk azt a csúcslekérdezést, amibe a több táblából (most 3-ból) minden szükséges adatot beleteszünk. Sőt beletesszük a számított adatokat is ebbe a lekérdezésbe. (Ha több űrlap, jelentés táplálkozik ebből a rekordhalmazból, a számításokat csak egyszer kell, itt a lekérdezésben megcsinálni.  És pld. az űrlapláb szumma is egyszerűbb lesz)

És ezután minden ebből a több (3) táblából és a belőlük számított adatokból táplálkozó űrlapot és lekérdezést ebből az egy jelentésből csinálhatunk. Akárhogyan, ahogy megtanultuk. Akár varázslóval is! (A varázslónál ki lehet választani alapjául nem csak táblát, hanem lekérdezést is.) Csinálhatjuk tervezéssel is.
A lényeg, hogy a rekordforrás ez az egyetlen lekérdezés lesz mindig. Ha kell ezt a lekérdezést módosítjuk és nem jön elő a lekérdezés szerkesztő és  SQL-t se nagyon látunk sose. Kiváló.

Most aztán kapok a fejemre! Ha ez mindent megold, akkor miért volt az eddigi munka? Azért, mert ez tényleg szuper-megoldás, majdnem mindent megold, de előbb utóbb úgyis beleszaladunk a fentiekbe, főleg módosításoknál, vagy gyorsan összeszedett tervezett vagy varázsolt űrlapoknál, jelentéseknél. Meg kell(ett) ezt érteni egyszer teljes egészében.

 

19. Az 1. előny űrlapon  

6p16

A "Kolombusz tojása" módszerrel "3 legyet ütünk egy csapásra". Íme az első.

 

20. A 2. előny jelentésben

5p01

Íme a második. Jelentésnél, ha varázsoljuk, még több az előny. (csoportosítás, csoportösszesítések, végösszeg, minden automatikus, még sem kell semmi képletszerkesztés)

 

21. A 3.  előny egyéb lekérdezések, jelentések

4p56

Íme a harmadik. Az 1-3 csúcslekérdezésből, másolással és módosítással, további lekérdezések készíthetők, melyek újabb speciálisabb, szűkítettebb űrlapok és jelentések alapjai lehetnek.

 

22. 3 előny: még egy példa: nagykészletek

4p02

A harmadik előnyre egy másik izgalmas jelentés az 1-3 lekérdezésből

 

23. Hol tartunk?

2p39

Egy kis összefoglaló

22..mdb

I.4. Lekérdezés fajták, új lekérdezések
(frissítő, táblakészítő, törlő, stb. ) A frissítő lekérdezés alkalmazásai

24. Lekérdezés fajták

5p41.

A meglepetés, hogy eddig, ha nem is tudtuk, csak választó lekérdezést használtunk (Ez az alapértelmezés) Milyen lekérdezés fajták vannak és mi a jellegzetességük.

 

26. A  frissítő lekérdezés és alkalmazása

7p30.

Frissítő lekérdezés,  a készlet=nyitókészlet beállítása

26.mdb

27. Újabb Frissítő lekérdezés: fogyasztói ár fixen

4p04

Frissítő lekérdezés a fogyasztói árak kiszámításához minden cikkre, először fix árréssel és fix áfával. Ez a fogyasztói árak szempontjából még nem az igazi....

 

28. ÁFA tábla először

2p45

Egy rekordos tábla kulcs nélkül.
Egyet lépünk előre: csinálunk egy ÁFA táblát ami egyetlen rekordos lesz mindig, kulcs nélkül(!!!) benne az ÁFA százalékkal. Nekünk még ez sem általános, de néha - más esetben - szükség van ilyen táblára is, ezért megmutatjuk. (Gondoljuk meg, ez olyan mint mikor az Excel-ben abszolút hivatkozást csináltunk, mégis milyen más! Itt minden cikk fogy.ára egyforma áfával kalkulálódik, de ez az az érték kívülről (a tábla módosításával) változtatható.

 

29. Árrés tábla

7p19

Egy új Árrés tábla elkészítése, de már cikkenként változtatható árrésre felkészítve.  A Cikkek táblába új, árrés kód mező felvétele, az új tábla kapcsolatának  kialakítása, a tábla új mezőjének  feltöltése,  először frissítéssel, majd egyedi változtatásokkal. Tanulságos eljárás, arra az elkerülendő, de általában elkerülhetetlen esetre, ha utólag kell új táblát beépíteni a rendszerbe.

 

30 Egy majdnem általános fogyasztói árazó frissítés

10p24

fogyár=0 frissítő lekérdezést csináljuk először, hogy teszteléskor, bármikor innen tudjunk indulni.
Utána megalkotjuk a fogy.árazás frissítő lekérdezését.
A Fogy.ár = (nyilv.ár (1+ haszon%))(1+ áfa%) képletet használjuk, ami ugye világos?
Ki is próbáljuk, le is teszteljük.

30.mdb

31. Egy teljesen általános fogyasztói ár beállító frissítő lekérdezés 

6p58

Előre megcsináltam az ÁFA általánosítást is teljesen, egy ÁFA_több új tábla felvételével és minden következménye végigvezetésével, és az új általános frissítő lekérdezéssel,. Elmagyarázom végig és leteszteljük. Tanulságos!

31.mdb

32. Hol tartunk? A cikkek tábla indulás előtti állapota

2p30

A rendszerünk indításához a CIKKEK táblához és a kapcsolódó még 4 táblához az eszközeink lényegében és látszólag  készen állnak, de.........

 

33. Az 1-5_minden lekérdezés készítése

12p08.

Csinálunk, most már az 5 db táblánkból egy univerzális készlet kimutatás űrlapot, ami már az indulás után is jó lesz és egy ugyanilyen célú jelentést. A "Kolubusz tojása" módszert alkalmazzuk, tehát csinálunk egy mindent (összeválogatott és belőlük számított adatokatl) tartalmazó lekérdezést az 1-5 táblákból és ebből dolgozunk tovább. 

 

34. készlet űrlap és készlet jelentés kiértékelése tesztelése

5p41

Csináltam egy hasonló adattartalmú jelentést is, ezt már önállóan meg tudod csinálni, ha követtél. És kiértékeljük az egészet.

34.mdb

35. menübővítés és problémák

2p47.

Kibővítettem a menüt és kiderül van még mit csinálni az előkészítési fázisban

 

36. A cikkek és nyitókészletek űrlap kibővítése tesztelése

 9p29
(240)

A cikkek tábla rögzítőjéből hiányzik a 2 új táblához kapcsolódó két kód adat (ÁFA és ÁRRÉS kódok) Kibővítjük. Leteszteljük.

36.mdb

I.5. Mi a makró? Makrók alkalmazásai
Táblakészítő és törlő lekérdezés használata

37. Az 1. egyszerű makrónk

10p13

Mi a makró? A lehetőségek (majdnem) végtelenek. Itt érintjük a programozást, de semmi ijedtség, egyszerű!  Az első egyszerű makrónk elkészítése

37.mdb

38_2. makró : Fogyasztói árkalkuláció, mezők 0-zása

8p10

További 2 egyszerű makró a fogyár=0 és a fogyárazás kiinduló állapotának és eredményének a demonstrálására.

 

39. Makróba épített előzetes mentés

5p53

Táblamásolat készítés beépítése makróba, frissítés előtt, biztonsági okokból.
Nem csináltunk másolatot a Cikkek tábláról a frissítések előtt. Nincs baj, az előkészítés, tesztelés fázisában vagyunk. A kérdés: Bele tudjuk-e építeni a makróba, a frissítés lefutása előtt a mentést (másolat készítést), hogy ne tudjuk elfelejteni, hiszen éles üzemnél ez életveszélyes, ill. tábla-veszélyes. Igen, és meg is csináljuk.

39.mdb

40. Makró a makróban

3p54

A 2 db fogy.áras makrónkat tovább fejlesztjük, a táblák helyett, a készlet űrlapunkat mutatjuk meg a frissítés előtt és után. Tehát az első makrónkat műveletként betesszük ebbe a makróba.
 

40.mdb

41. A  készlet=nyitó készlet makró és a menü fejlesztése

3p09

Meg csináltam a készlet= nyitó készlet makrót is az előtte való másolat beépítése miatt, teljesen ugyanolyan logikával, mint a fogy.árasokat az előbb. A menüt is kibővítettem.

41.mdb

42. Jelentés parancsgomb, kell-e ide makró? .avi

4p13

Jelentés a menüben. Kell-e makró?

42.mdb

43.Táblakészítő lekérdezés 1. alkalmazása

6p19.

Külön rezsi raktár legyen, külön táblában? Táblakészítő lekérdezést használunk.

 

44. 2. alkalmazása

5p35

A nagy értékű anyagok, külön táblában.

44.mdb

45. A törlő lekérdezés és alkalmazása

5p06
(293)

A törlő lekérdezés egy példán keresztül és az "egy raktár vagy több raktár legyen" kérdés eldöntése: egy raktár lesz.

I.vége.mdb

 

II. Az Üzemeltetés
(az "éles üzem")

01.1 Honnan-hova tartunk?

4p43

A II. rész feladatait újra, most részletesen is összefoglaljuk. A jobboldali oszlopban levő 14.mdb adatbázisban ennek a résznek minden lépését végig követheted!

14.mdb

II. 1 A két hiányzó törzsadattár TÁBLA

 

02. Partnerek és mozgás fajták táblák

3p44

A két új TÁBLA (törzsadattár) megismerése  - Partnerek és mozgás fajták - kapcsolataik megadása és űrlapok  a karbantartásukhoz. A mozgás fajták fontossága!

 

 II. 2.  A többtételes anyagmozgás rögzítő űrlap
és a ráépülő  készlet aktualizáló (készletkönyvelő) makró felépítése, létrehozása, tesztelése

II.2.1. A többtételes anyagmozgás rögzítő és könyvelő működése

10p56

Ha nem emlékszel vagy nem láttad, nézd meg a teljes működését, hogy világos legyen a cél!

 

Formai kialakítás a segédűrlap alkalmazással

II.2.2. Bizonylat_fej és Bizonylat_tételsor táblák

5p40

A több tételes bizonylat rögzítő, könyvelő modul 2 fajta feladata és a két őt felépítő tábla (ezek lesznek az anyagmozgás adattárak is) felépítése és kapcsolataik. 

II.2.3. Bizonylat_fej tábla űrlapjal

1p34

Létrehozása SQL-es lekérdezés szerkesztővel.

 

II.2.4. A Bizonylat_tételsor űrlapja

1p46

Kolombusz tojása módszerrel

 

0II.2.5. Segédűrlap (Bizonylat_tételsor) beillesztése a  főűrlapba (bizonylat_fejléc)

3p 27

Hogyan? Az eszközkészletből segédűrlap behúzása és a körvonalának kialakítása (mint a parancsgombnál), majd a beinduló varázslónál a két űrlap és a segédűrlapot a főűrlaphoz kapcsoló mező megadása Tehát mostantól a többtételes mozgásrögzítőnk űrlapja a bizonylat_fejléc űrlap lesz, benne a bizonylat tételsor_ űrlappal, mint segédűrlappal

 

II.2.6. A beillesztés tesztelése

1p39.

Izgalmas a kérdés, működik-e? Átadja-e a bizonylatszámot, vagy sem?

 

A készlet-könyvelés makró elkészítése
(és parancsgombjának felrakása a bizonylat_fejléc űrlapra)

II.2.7. A készletkönyvelés makró felvezetése_0p50

0p51

Egy kis szemléletformáló előkészítés nagyon röviden

 

II.2.8. Itt a makró

0p41

Így néz ki a készletkönyvelő makró!

 

II.2.9. Az 1. frissítés

3p31

Az 1. frissítő lekérdezés: a bizonylat tételsor tábla régi_készlet mezőjébe beleírjuk az aktuális készletet, még pedig csak és pontosan az adott bizonylat, adott cikkeiben (ez van a feltételekben)

 

II.2.10. A 2. frissítés

2p42

A 2,, frissítés a CIKKEK adattárban ténylegesen aktualizálja (frissíti) a készlet mezőt az adott bizonylat, adott cikkeinél. Azaz a készlet mezőben levő készlethez hozzáadja vagy levonja a bizonylatolt készleteket és ez lesz a készlet mező új értéke.

 

II.2.11. A 3. frissítés

2p03

Az 3. frissítő lekérdezés: a bizonylat tételsor tábla új_készlet mezőjébe beleírja a már megváltozott aktualizált  készletet, még pedig csak és pontosan az adott bizonylat, adott cikkeiben (ez van a feltételekben) és a lekönyvelt (igen/nem) mezőt igenre állítja (bepipálja a jelölőnégyzetet)

 

II.2.12. A makró összeállítása és parancsgombjának elhelyezése a bizonylat_fejléc űrlapon

Nincs
videó

A fenti, II.2.8-ban bemutatott makró elemei kész vannak, összeállítása ezek után csak egyszerű rutin feladat az eddig tanultak alapján,  (Az így készülő makró parancsgomb alá helyezését pedig már még korábban megtanultuk.) Könnyen megcsinálhatod tehát önállóan a II.2.8. alapján.

 

II.2.13. A könyvelés menete részlet a teljes működésből

2p01
(350)

Nézzük meg röviden a működését, bár biztosan láttad már, de most teljes tudatossággal és lépésenként követheted!

 

II.3. A rendszer egyéb szolgáltatásai
(Űrlapok, Jelentések, az Excel lehetséges szerepe)

II.3.1. cikkenkénti mozgások

2p15

A készletek űrlapból és jelentésből (az előbbiből szűrésekkel, további lekérdezésekkel) nagyon sok értékes információ eddig is kinyerhető volt.

Milyen adatokból lehet szolgáltatás (űrlap vagy jelentés) egy adott pillanatban? Amit az INPUT abban a pillanatban "lefed". Mi az input egy adott pillanatban? A rendszer pillanatnyi adatai (törzs- és forgalmi adatok) és a belőlük számított adatok!

Az eddig tanultak szerint  a képletszerkesztő alkalmazásával, a jól kialakított kapcsolatok kihasználásával lekérdezéseken keresztül bármilyen adatcsoport kinyerhető, amit beterveztünk, az adatmodellezés (táblák és kapcsolataik) jó kialakításával lehetővé tettünk.

Áttekintjük az itt létrehozott szolgáltatásokat (készlet lekérdezések, raktárforgalom, viszonteladói elszámolás. (Szállítónkénti kimutatást, árelemzéseket, stb.  itt, most nem csináltunk, ezek alapján  könnyen meg tudod csinálni, ha van rá igény.)

Az Access 2. részben megtárgyaltuk az Excellel való kapcsolatot. Excel táblázatot nem csak Access táblából lehet létrehozni, hanem Access lekérdezésből is, az ott tanultak szerint. Így egy jól felépített adatbázisban elkészített lekérdezésből Excel táblázatot készítve, az Excelben folytathatjuk tovább az elemzéseket, kimutatások készítését!

Ezt már a tervezésnél figyelembe lehet venni! Az Access stabil, hibátlan, és teljes, több felhasználós  adatmodell kiépítésére alkalmas, amire az Excel nem igazán. Viszont az adatmodellből kinyert adatcsoportok, további elemzésére sokszor az Excel jobb, könnyebb és sokrétűbb. A lényeg, hogy komoly adatnyilvántartásoknál egy jól felépített Access-sel (vagy más adatbázis kezelővel) megvalósított adatmodellre érdemes alapozni, de kiegészítésként használhatjuk az Excel-t is.

15.mdb

II.3.2. tételes raktár forgalom

1p49

II.3.3. viszonteladói elszámolás, saját

2p08

II.3.4. viszonteladói elsz., nem saját

0p51

II.3.5. v.elsz. szétszedve

2p00

II.3.6. Hogyan teszteltünk?

2p57
372p

Ezen tesztelheted Te is az egészet! Ha megnézed a videót láthatod, hogyan. Ez a 16.teszt.mdb fájl alkalmas a videón bemutatott tesztelésre !

16.teszt.mdb

II.2.1. A többtételes anyagmozgás rögzítő és készlet aktualizáló (könyvelő) működése ismét!

10p56

A további teszteléshez még egyszer megnézheted az éles üzem működését. (Ez a videó ugyanaz, mint fent a II.2.1 videója és amit a bemutatókon is láthattál korábban. Esetleg most már tudatosan nézheted végig újra!)

Itt hagytuk abba (vége.mdb), ez a mi munkánk végső állapota, de nem egy ilyen rendszeré. Innen, az itt tanult eszközökkel tovább építheted, vagy  igényeid szerint, önálló, új rendszert építhetsz! Jó tanulást és jó munkát hozzá!

vége.mdb

Zárszó

Zárszó 1. Hol vannak a programok?

2p50

Ha a fentieket végig követted, rájöhettél, hogy a frissítő lekérdezés és társai igazából nem lekérdezések, hanem magas szintű programeljárások (utasítások) és a makróba elhelyezve, az elágazási lehetőségeket kihasználva és újabb makróba ágyazott makrók alkalmazásával egy makró az nem más, mint egy számítógépes program.

Mik a korlátai, meg lehet-e mindent csinálni Access eszközökkel és a makrókkal?
Majdnem.
Eddigi munkáim során egyetlen kis részfeladat volt, amit nem tudtam így megcsinálni és Visual Basic nyelven írt programrutint kellett beilleszteni.

Ahogy a bevezetőben említettük ehhez az Access 3-hoz megkapod még 3 éles munkám elérhetőségét további tájékozódás, ötletszerzés céljából, nos ezek között a Számlázásban volt az egyetlen ilyen eset.

Zárszó 2. Továbblépési irány és egy Visual Basic rutin használata.

7p42

Bemutatom a Számlázó Access művem működését és benne egy Visual Basic rutint.
Visual Basic alapok a netről! (Itt tanulhatsz, sok más is van, de ez is jó kezdetnek!)

Vajon mi volt az egyetlen probléma, amihez Visual Basic programocska beépítése kellett? Itt megtudhatod.

Egyébként a fenti Access eszközökkel és a Makrókkal majdnem minden alapvető adat nyilvántartási feladatot meg lehet oldani. A "majdnem" és az "alapvető" szavak azt jelentik, hogy itt már valóban szoftver fejlesztést végeztünk eddig is, de jelentik azt is,  hogy van hová fejlődni és az út innen nyitottá vált további Visual Basicben, de más programnyelvekben írt eljárások beépítése, használata felé is. Sok sikert!